Az életünkben – ahogy a vállalkozásunkéban is – minden a döntéssel indul. Az adott helyzet legjobb döntését meghozni pedig minél mélyebb önismerettel lehet, mely egy élethosszig tartó feladat, tele izgalmas kihívásokkal, lehetőségekkel.

Csontos Tamás nem kisebb kihívást állított maga elé, mint hogy segít felkészülni a hozzá fordulóknak hogy az útelágazásaiknál, mérföldköveiknél abba az állapotba kerülhessenek, ahol meghozhassák valódi döntéseiket. Mert a döntés képessége egy olyan állapot, amelyben egyensúlyban vagyunk önmagunkkal. Nem húznak el a vágyaink és nem korlátoz az elménk. 

Tamást is számtalan döntés vezette a saját útjára, 40 éves koráig csak a racionalitás mindenhatóságában hitt. Első japán útja alatt, a Fuji tetején meghozta a döntését. A pénzügy világában emelkedő pályáját az ezredforduló idején az akkoriban robbanó Online marketingre cserélte, melyben erős ambíciók hajtották, és mivel sikeres volt, azonosította magát ezzel a szereppel.

Az értékesítés mellett az internet hőskorában weboldalakat is készíttetett, amikor még csak online ajánlattevés működött, az ő nevéhez kötődik az idő próbáját máig is kiálló Food Express első webes megjelenésének létrehozása.

A 2008-as válság évei után egyre kevésbé hitt már azonban abban, amit csinál, ami szép lassan az eredményeiben is visszaköszönt. A technológiai érdeklődés, a rendszerező gondolkodás után elvesztette a hitét az elme kizárólagosságában, és elkezdett azzal foglalkozni, mire is vágyik valójában. Már hosszabb ideje érezte, hogy magányosabbá, elszigeteltebbé vált, és hogy az átélt élmények csak megosztva érnek bármit az életében.

Most pörgessük vissza az idő kerekét a ’90-es évek közepére pénzügyes karrierjének kezdete elé néhány évvel. Egy szerelem végével egy egykori barátja vitte el élete első kendo edzésére, amely elsőként menekülés volt, később azonban az életét átformáló elem lett. 

Tehetséges volt és gyorsan fejlődött a kendoban, ezért egy ponton túl érkezett a pofon, hogy a tehetsége akadályt is jelenthet, ha nem párosul kellő alázattal. Mivel korábban nem akasztotta meg semmi, itt átértékelte és megváltoztatta hozzáállását. 

A munka mellet az évtizedek alatt a kendo magas szintű gyakorlása nem csak erre tanította meg, azzal is szembesült, hogy a testi érzet és az érzelem különválasztása szenzációs tapasztalás. Ez a felismerés is egy erős adalék volt a mostani hivatása megtalálásához.

6 évvel ezelőtt kezdett el coachnak tanulni, bár ekkor még útkeresésben volt, nem látta, érezte tisztán, hogy ez lesz jövőbeni hivatása. A fő kérdésében volt csak biztos: a kapcsolódás lehetőségeit kereste az emberekhez. 

Számtalan területen szerzett tapasztalatát, és a kendo szellemiségét felhasználva ma már vezetőket készít fel olyan helyzetek kezelésére, amelyeket kihívásként vagy nehézségként élnek meg, illetve a nagyobb horderejű döntések meghozatalához. Utóbbi esetben az egyik kérdés mindig az, hogy a meghozott döntés a sajátunk-e, vagy az illúziónk teremtik, melyre az önismeret fejlesztésén keresztül érkezhet válasz. 

Egy teljesen egyedi módszert, a Döntési Képességfejlesztést dolgozta ki a hozzá fordulók számára. A felkészítés egyénileg, a kendo gyakorlótermében beöltözve történik, ahol a résztvevő egy teljesen új identitásban, biztonsággal billenhet ki a hétköznapi tudatállapotból, és válhat befogadóbbá az új utakra, látásmódokra, önmaga transzformációjára. Az elme elemzése nélkül a teste állapotváltozásain keresztül kerül más hangulatba, ahol a racionális gondolkodásra nincs ideje. Ahogy a kendoban is mindössze másodperc tört része egy akció, úgy a felkészítésben sem a gondolkodásé a főszerep, hanem a tapasztalásé, amelyet csak cselekvésen keresztül szerezhetünk meg. Hova juthatunk el ezáltal?

A fejben való görcsös megoldáskeresés helyett tapasztalunk, amelytől intuitíven, erőlködés nélkül bontakoztathatnak ki irányok, egy más tudatszinten.

Tamás saját tapasztalatából is tudja, ha egy vezető érzelmileg jó állapotban van, hasonlóan működő emberek gyűlnek köré. Hatalmas felelősség ez, hiszen aki vezet, az életekért felel, melyhez tudatosan fenntartható magas energiaszint kell. Ha önmagukat jó állapotban tudják tartani, akkor a példájukkal tudják az utat mutatni a rájuk bízott embereknek.

Besnyő Gyöngyvér: Létezik jó és rossz döntés?

Csontos Tamás: Nem létezik rosszul döntő ember, ahogy jól döntő ember sem. Vannak döntéseink, amik jónak tűnnek, de később az idő és a tudatunk változásával kiderül, hogy rossznak ítéljük őket. ÉS mindez előfordulhat fordítva is. A döntéseink határoznak meg minket. A nem döntés is meghatároz, tapasztalataim alapján ez a legrosszabb alternatíva. A vágyaink és elménk korlátai között szükséges megtalálni az egyensúlyt, hogy egy magas érzelmi állapotból más szavakkal minél tisztítottabb tudattal hozzunk döntést, illetve ezáltal is válik egy döntés inkább sajátunkká. Ekkor fogjuk úgy érezni, azt megélni, hogy jó döntést hoztunk. Egy valódi döntés nem egyfajta vágy, aminek a tárgyát magunkhoz húzzuk. Egy valódi döntés olyan érzéssel jár, ami belőlünk indul, mintha kiáramolna. Más szavakkal, hittel meglátni, alázattal befogadni és az érzettel igazítani, ezek a feladatok.

Az illúziókra is szükség van, mert kihívásokat állítanak elénk, ugyanakkor eljön az a pont, amikor el kell őket törnünk. Ami támasz egy idő után korláttá válhat.

Besnyő Gyöngyvér: Az online világ után kezdted el érezni az emberekhez való kapcsolódás szükségességét. Hogyan vetted észre ezt a változást?

Csontos Tamás: Az online világ a hirtelen ingerekre adott hirtelen válaszokból áll, melyből hiányzik az intenzitás, nem megy mélyre a tapasztalás. A figyelem sem marad fókuszban huzamosabb időtartamon keresztül. Ha a tudatos időnk nagy részét online töltjük, nem fejlődik eléggé a képteremtő készségünk, miközben a látásmódunk alapján válunk kiemelkedővé, így tudjuk könnyebben megtalálni a közös értékrendet más emberekkel.

Több sikertelenség után éveken át tapasztaltam magam is, hogy nem tudok haladni, új irányba kell elindulnom. Amikor a coach képzést elkezdtem, még nem tudtam, hogy ez lesz a későbbi hivatásom, csak annyit éreztem, hogy kapcsolódni szeretnék az emberekhez, és erre kerestem a hogyanokat. 

Besnyő Gyöngyvér: Mi ma szerinted egy vezető legnagyobb felelőssége?

Csontos Tamás: Az elsődleges az, hogy kitapasztalva megtalálja a „saját kertjét”, amelynek ápolására született, látni ennek határait, és ápolni azt. Tudni a választ arra a kérdésre „Mi a dolgom?” mert ehhez lesz képes elrendezni az életet maga körül. Nem rögeszméről vagy vak hitről beszélek, azt a tudatosságot próbálom megragadni, ami egy örömökben is gazdag, boldog, teljes életúthoz vezet. 

Ahogy a cégek is evolúción mennek keresztül, úgy a vezetőknek is feladatuk, hogy a szembejövő helyzetekre, problémákra megoldást találjanak, ehhez pedig az önismeret fejlesztése elengedhetetlen. 

Nincs tiszta fegyver, csak tisztított, az önismeret fejlesztése is egy életen át tartó folyamat, a cselekvésen és tapasztaláson keresztül történik. Különösen fontos egy olyan ember esetében, aki többekért felel. Az érzelmi terhek kicsatornázásához pedig önmagával kell egyensúlyban lennie a fejlődés útját járónak. 

Besnyő Gyöngyvér: Mennyire kap szerepet az intuíció egy racionalitást igénylő területen, a cégvezetésben?

Csontos Tamás: Az üzletfejlesztés területén például utólag könnyen „nyakon csíphetjük”. Egy döntés intuitív mivolta kizárólag retrospektívából tudatosul gondolatként. Ebből kiindulva például egy sikeres üzletfejlesztési pilot project mindenképpen tartalmaz intuitív összetevőt, hiszen egy pilot pont erről szól: nézzük meg működik-e?  Valaki hitt benne, hogy érdemes belevágni, meglátta a lehetőség egy részét és úgy érezte érdemes belevágni igazítva pont ott és pont akkor. És utólag érdekes módon kielemezve az adatokat kiderül hogy a siker összetevőjeként, az „univerzumtól” zöld lámpást is kapott a project olyan akadályok tekintetében is amelyek, pilot project scope-jában fel sem merültek.

 Besnyő Gyöngyvér: Te milyen típusú emberekhez kapcsolódsz legszívesebben? 

Csontos Tamás: Most bajba sodorsz azzal, ha nekiállok tipizálni az embereket... ☺ Nem tudok embertípust mondani. Egy ideje már az intuíciómra hallgatok ez ügyben. ☺  Egy biztos tapasztalás, tanulság és tanulás mindig van. Valamit azért kiemelek. Az értékrendet. Hasonló értékrenden keresztül kapcsolódom szívesen.   

Besnyő Gyöngyvér: Az üzleti klubod elnökeként milyen értékeket szeretnél teremteni a Hozzád csatlakozók számára? 

Csontos Tamás: A Nagyvállalati Beszállítók Csoportjának klubja egy olyan közösség, melynek tagjai az ilyen típusú vállalkozások vezetői. Fontosnak tartom azt, hogy a közösség tagjai higgyenek abban, hogy tudják mi a dolguk. Így hosszú távban tudnak/mernek/akarnak gondolkodni a piac és jogi környezet folytonos változásai mellett. Olyan „tér”/atmoszféra fenntartásán dolgozunk mindannyian, mi a klub tagsága, ahol a közös értékteremtés és érdekek mentén üzleti szövetségek köttetnek, teljesednek ki és bomlanak fel. Azt NEM szeretném, hogy „lead”-eket szüretelni csatlakozzon valaki. Ha megtisztel minket a jelenlétével, értékeivel gazdagabbá teszi a közösségünket, és úgy dönt belefekteti az idejét a kapcsolatépítésbe, tagjaink között idővel a szövetségesekre találhat. Az aratáshoz először mindig vetni kell.      

Besnyő Gyöngyvér: Mik a tanácsaid azoknak, akik még járatlanok a networking világában, hogyan érdemes kapcsolódniuk más cégvezetőkhöz? 

Csontos Tamás: A klub érdekszövetség. Két klubtag célcsoportjáról könnyedén kiderülhet, hogy hasonló nagyvállalatokat keresnek és nem konkurenciái egymásnak. Ez egy fórum, ahol többek között ez is kiderülhet, és stratégiai partnerség alakulhat ki. Másrészről ahány klubtagunk van annyi önkéntes értékesítője lesz minden olyan tagnak, amint megismerik és a viselkedésével bizalmat épít magának a tagságban. Ha házibulihoz hasonlítanám, képzeld el hogy, viszel magaddal egy üveg italt és mindenkivel koccintasz a nedűből. És mikor tudod, hogy valóban jó helyen vagy? Ha jól érzed magad, és a konyhából be sem jutsz a táncparkettre a szobába, és mert mint az közismert: mindig a konyhában vannak a legnagyobb bulik és téged marasztalnak.