A bátor mondat, életmottó Sándor Viktóriától származik, aki nem kevesebbet, mint egy teljes ágazat megreformálást tűzte ki célul maga elé. És nem csak kitűzte, meg is valósította.
A ’80-as évek végén járunk, amikor Viktória egy akkoriban teljesen friss területen, az információtechnológiában hozott létre egy új üzletágat, a számítógépes vírusvédelmet. Ez nemcsak itthon, de a világban is teljesen új terület volt az iparágban.
Közben Angliában szerzi meg MBa üzleti diplomáját, és vállalkozása töretlenül halad előre a sikerekben egészen a 2000-es évek elejéig. Ekkor már az IT tanácsadói szférában tevékenykedik, ahol lassanként a nagy cégek is megvetik a lábukat a piacon, és a verseny eldönteni látszik a kisebb hazai cég sorsát.
Ügyvédként dolgozó édesanyjától jön ekkor a mindent megváltoztató ötlet 2003-ban: forduljon az ingatlanos szakma felé.
A különbség a korábbi pályájához képest az, hogy míg eddig egy teljesen új területen kellett helyt állnia, most egy meglévő kaotikus, rendszerezetlen piacra szállt be tapasztalatok, kapcsolatok nélkül. És itt is magasra tette a mércét, úgy döntött, megreformálja az ingatlanos szakmát.
Megszerezte itthon az ingatlaközvetítői OKJ-s végzettséget, majd a hazánknál sokkal fejlettebb ingatlanos kultúrával rendelkező Egyesült Államokban is elvégezte a képzést.
Egy teljesen más szemléletet ismert meg ott: egyrészt a törvényi szabályozás tisztítja, etikussá teszi az ingatlanosok működését, másrészt a folyamatos képzések magas színvonala járul hozzá ahhoz, hogy az USÁ-ban ez egy megbecsült, értékelt szakmává válhatott.
Viktória is ezt a két célt tűzte zászlajára. Egyrészt szabályozni, szigorítani akart az ingatlanközvetítés feltételein, hogy ne végezhesse bárki az utcáról beesve. Másrészt ezáltal a szakma megítélését javítani, az etikus ingatlanközvetítők számára egy karriert, egy biztos anyagi hátteret nyújtó jövőképet biztosítani.
Ezen célokért való munkájának helyszínéül a legdinamikusabban fejlődő magyar ingatlanos szövetséget a MIOSZ-t (Magyar Ingatlanosok Országos Szövetsége) választotta, ahol hamarosan az elnökség tagjává választották és az etikai bizottság elnökeként tevékenykedik jelenleg is.
Részt vett 2014-ben egy olyan Etikai Kódex létrehozásában, mely a MIOSZ és a BKIK (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara) közösen meghatározott elvei mentén jött létre, az Amerikában használatos kódexet alapul véve. A kódex az azóta eltelt évek során számtalanszor adta meg a szükséges keretet a szakmának, és a közvetítést hivatásként tekintő szakembereknek egyaránt.
Nem csak szigorítani, megkülönböztetni is szeretne, 2019-re tervezik ugyanis annak az etikus ingatlanos védjegynek a bevezetését, amelyet a megbízható, felelősséggel élni tudó ingatlanközvetítők nyerhetnek el.
Viktória szívügyének érzi még az oktatást, hiszen az egyszer megszerzett végzettség helyett a folyamatosan változó jogi és törvényi szabályokhoz igazodó, naprakész tudással rendelkező ingatlanosokra van szükség.
Ami pedig már most egyértelműen látszik, hogy ez az út még nagyon messzire vezet.
Besnyő Gyöngyvér: A munkád a kapcsolatokra épül. Mióta foglalkozol ezzel szervezett keretek között? Mi indított el ebbe az irányba?
Sándor Viktória: 2 évig kerestem azt a kapcsolatrendszert, ahol leghatékonyabban tudok részt vállalni a szakma rendbetételében. 2006 óta segítem a MIOSZ szövetség elnökségi munkáját.
Besnyő Gyöngyvér: Milyen lehetőségeket kínál számodra egy üzleti klubban való jelenlét? Hogyan látod benne a saját céljaidat?
Sándor Viktória: A munkám a bizalomra épül. Anélkül senki sem bízná rá egy közvetítőre élete legnagyobb vagyontárgyát. A klubban is ezt a légkört kaptam meg. Kérdés nélkül kapunk választ a problémáinkra!
Besnyő Gyöngyvér: Mik a céljaid magával a klubbal? Milyen plusz értékeket kapsz itt a kapcsolatrendszered bővítése mellett?
Sándor Viktória: Nekem nagyon fontosak az emberi kapcsolatok. Ahogy a vezetőség befogadott, ahogy a klubtársaim rögtön bizalmat szavaztak nekem jól eső érzéssel tölt el mind a mai napig, ha megérkezek egy-egy összejövetelre. Célom az, hogy felhőtlen jó érzéssel tudjak eltölteni pár órát számomra értékes emberek társaságában. Ha még ez azzal párosul, hogy jó üzletek is köttetnek, akkor főleg nyert ügyem van! Márpedig a szövetségünk és a Businessflow közötti stratégiai együttműködés tekinthető ilyennek is.
Besnyő Gyöngyvér: Fontos motorja, újítója vagy a közösségeknek. Mik azok az alapelvek, amik számodra fontosak egy-egy közösségben? Amik által sikeresebbek lehetnek a tagok és maga az egész csoport?
Sándor Viktória: Ha valahová újként érkezem alázattal fogadom a közösség szabályait, eldöntöm, hogy tudok-e vele azonosulni és csak akkor maradok, ha az érzéseim zöld utat adnak. Minden, nem baráti alapon működő társulás, legyen az non profit vagy profitorientált, számomra csak akkor fogadható el, ha minden fél számára barátságos, bizalmi légkör áraszt. Így jó üzletelni és szakmai célokat megvalósítani. Szerintem ez tesz egy közösséget sikeressé.
Besnyő Gyöngyvér: Te kikhez tudsz leginkább kapcsolódni? Kikkel dolgozol legszívesebben, akikkel nagyobb célok megvalósításába is bátran belevágnál?
Sándor Viktória: Valahogy mindig ráérzünk egymásra az olyan emberekkel, akik arra vágynak, hogy egy empatikus, sikerorientált ember legyen a társuk, kollégájuk. Az eddigi életem során ez végig kísért. Mivel én ilyen vagyok, azokat vonzom, akik vagy vágynak erre és kiegészítjük egymást, vagy ugyanilyenek és szinergikusan működve hatékonyságunk duplázódik.
Besnyő Gyöngyvér: Mi tanácsolnál annak, aki még kezdő a kapcsolatépítésben? Mi az a hozzáállás, ami szerinted biztosan eredményeket hoz?
Sándor Viktória: A nyitottság, a feltétlen bizalom a másik értékelése és egy mosoly, ami mindenen átsegít és a lerövidíti az utat két ember közt. Azt tanácsolom, őszintén álljunk egymáshoz. Ez mindennek a kulcsa!
